Az Egyesült Államok idén áprilisban tette meg vállalását: az Obama-kormányzat a 2005-ös szintről 26-28 százalékkal kívánja csökkenteni 2025-ig a károsanyag-kibocsátást. A vállalás többek között a járművek üzemanyag-felhasználási hatékonyságára vonatkozó előírásokra és az erőművek széndioxid- és a gáz- és olajszektor metángáz-kibocsátására vonatkozó szabályozásra támaszkodik.
Az Európai Unió állam- és kormányfői tavaly októberben egyeztek meg, hogy 2030-ig uniós szinten legalább 40 százalékkal csökkenteni fogják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 2014-ben az EU már közel járt a 2020-ra vállalt 20%-os csökkentéshez (19%).
Kína a világ teljes CO2 kibocsátásának negyedéért felel. Az ország kevésbé visszafogás-párti, ellenben Hszi Csinping elnök tavaly vállalta, hogy Kína 2030-ra 20 százalékig növeli a nem fosszilis energiahordozók arányát az ország energiafelhasználásban a 2013-as 10 százalékos szintről.
Oroszország mostanában hallgat terveiről, évekkel ezelőtt azonban az akkori elnök Medvegyev 2020-ig terjedő terveiben 25%-kal, vagyis több mint 30 milliárd tonnával kívánta csökkenteni az üvegházhatást okozó anyagok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.
Magyarország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentését, a megújuló energiaforrások arányának a teljes energiafogyasztásban 20 százalékra való növelését, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelését vállalta 2020-ig.