A klímaváltozás definíció szerint “a klíma, az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten”, azonban a hétköznapi szóhasználatban a klímaváltozás kifejezés elsősorban a globális felmelegedésre utal. Globális felmelegedésnek röviden összefoglalva a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük, amelynek során emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete.
A Föld felszíni levegőjének globális átlaghőmérséklete 0,7-0,8 oC-kal emelkedett az utóbbi száz évben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint “a XX. század közepe óta megfigyelt globális átlaghőmérséklet emelkedés nagy része nagyon valószínű az emberi tevékenység által megnövekedett koncentrációjú üvegházhatású gázoknak tudható be, az üvegházhatás mechanizmusán keresztül.”
Az emberiség az ipari forradalom óta fosszilis energiahordozókat (szenet, kőolajat) éget el, és ezzel üvegházhatású gázokat, főként szén-dioxidot juttat a levegőbe. Ennek eredményeként az utóbbi száz évben a globális átlaghőmérséklet több mint 0,7 °C-kal emelkedett – és ha ez továbbra is a jelenlegi ütemben folytatódik, már a század végére 2 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet.
Szakértők szerint az atmoszféra CO2 tartalmának jelenlegi növekedése egyedülálló az emberiség történetében, és ezt 90%-ban a fosszilis fűtőanyagok elégetése okozza.
A CO2-koncentráció növekedése – és ezzel az átlaghőmérséklet emelkedése – sokrétű, már ma is tapasztalható lokális és globális problémákat von maga után. Ilyen a szélsőséges éghajlati események gyakoriságának és intenzitásának növekedése, a természetes vizek elsavasodása, vagy a biodiverzitás csökkenése.
Források: